Területfejlesztők XIV. Víkendje

A Területfejlesztők Víkendjén idén is több mint száz fő volt jelen. A jelentkezők területi identitását Szentpáli Áron barátunk a mellékelt térképen ábrázolja. Az idei évben kerestük a területfejlesztést, hol és milyen formában van jelen, miként érinti a különböző szinteket a területi politika?

Identitás_vikend_4

Előadóink, eltérő módon látják, élik meg a területfejlesztés jelenét. Tipold Ferenc főosztályvezető úr az előttünk álló európai uniós feladatok számos elemét ismertette, ami távolról sem ad okot a lassulásra, a gondolkodás és tervezés számos kihívás előtt áll. Az elmúlt évben értékes dokumentumok születtek, amelyeket az idei évben fogadott el az Országgyűlés. Persze azon elgondolkodhatunk, hogy az ország területi folyamatait bemutató – kiváló dokumentum – miért is nem kapott közfigyelmet, miért is nem foglakozott vele egyetlen sajtó termék sem?

A bemutatott adatok alapján sikeresnek nem mondhatjuk magunkat, mert a társadalmi-gazdasági hátrányok továbbra is a Balassagyarmat- Békéscsaba tengelytől keletre koncentrálódnak. A helyzetet tetézi, hogy időközben a Dél-Dunántúl is egyre masszívabban leszakad. Miközben a közfigyelem újra elfordult a tér világától, a területfejlesztés egyfajta apályát éli jelenleg, hívta fel figyelmünket Dr. Nemes Nagy József professzor. A helyzet azért sem érthető, mert számos más például pénzügyi, gazdasági és társadalmi folyamat gazdái pedig „felfedezik” maguknak a tér jelentőségét, hívta fel a figyelmet az előadásában. Veszélyesnek tarja, ha a döntések centralizálódnak és eltérünk az alap értékeinktől.

A helyzet nem példanélküli, volt már olyan a hazai területfejlesztés történetében, amikor a társtudományok, vagy társ minisztériumok tartották életben a területfejlesztést. Reméljük most nem jutunk el ide.

A területfejlesztési szintek szerepét járta körbe Hohl Zsófia és Komjáthy Dénes moderálásával hat meghívott szakértő. Maczik Erika (Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat) a megyei, Balogh Zoltán (Kecskemét MJV) és Basky András (Lajosmizse) a települési szintet, Dr. Szegvári Péter a fővárost, Oláh Miklós (Balatoni Fejlesztési Tanács) a Balatont, mint kiemelt üdülőkörzetet, Dr. Nagy Imre (Prosperitati Alapítvány, Újvidék) pedig a határ menti területeket képviselte. A résztvevők beszámoltak az új ciklusra való felkészülésről, az elkészített tervdokumentumokról. A tapasztalatok alapján egyetértettek abban, hogy egy-egy új tervezési időszakra már évekkel korábban el kell kezdeni a felkészülést, így marad elég idő a különböző területi szintek céljainak összehangolására, s ezáltal a fejlesztések hatékonysága is nő. A 2014-20-as tervezési időszakban a megyék területfejlesztési feladatai és hatáskörei egyértelműen növekedtek, a települések mozgásterét egyrészt lakosságszámuk, másrészt a kiírt pályázatok tematikája határozza meg. A Balaton bár jelentős többletforráshoz jut, a források felhasználására a Fejlesztési Tanács csak javaslatokat tehet. A főváros nyitott a térségi szintek közötti és a határon átnyúló kooperációra is, ahogy a határ túloldalán fekvő, magyarok által (is) lakott területek jelentős állami fejlesztési forráshoz jutnak.

A kistérségi szint, – bár jelenleg nem létezik – minden beszélgető partner szerint egy szükséges térségi elem, amelynek hiánya egyes vélemények szerint csak átmeneti jelenség. Szerbiában, mint Dr. Nagy Imre professzortól hallottuk, valóság, hiszen ott a község gyakorlatilag egy kistérségi szintet jelent.

Miközben vitázunk a területfejlesztés szerepéről, látnunk kell, hogy új folyamatok és értékelési formák is megjelennek a területi kérdések vizsgálatánál. Egy sikeres kutatás lezárásaként érdekes következtetésre jutott a területi tőke és annak hazai alkalmazása kérdésében Dr. Szabó Pál és Oláh Miklós által vezetett munkacsoport. A területi tőke sokak számára csak egy divat jelenség, de a mélyebb területi vizsgálatok során számos olyan soft tényezővel találkozunk, amelyeknek magyarázóerőt tulajdonítunk. A vizsgálat eredményei – reméljük – a kétkedőket is meggyőzik.

A meggyőzésnek ennél materializáltabb eszközéhez folyamadott Kardos Gábor a Balatoni Kör szóvivője. A marketing felől közelíti meg a területiegységeket, így szerinte a gasztronómia számos ismert terméke régióformáló erővel bír. A Balaton bora – amiből hozott pár palackkal és mindenki megízlelhette – egy csinált termék, de a balatoni borászok és vendéglősök szerint e nélkül nincs régió, nincs együttműködés, nincs fejlesztési impulzus.

Az este során, ahol hagyományosan a Frittmann pincészet termékeivel lehetett találkozni, elgondolkodhattunk az alföldi és a balatoni borok tér-formáló erejéről.

Mindazokat, akik nem a gasztronómia térformáló erejéről vitatkoztak erőteljes állásfoglalásra inspirálta Borókai Gábornak az előadása a magyar sajtó és média állapotáról, az olvasás esélyeiről.

A Víkendben az a jó, hogy lehet beszélgetni, és a területfejlesztés és a média világáról formálódó gondolatait a lovaspálya felé sétálva mindenki kifejthette, majd az esti vacsoránál megvitathatta. Látva a puszta-ötöst hajtó csikóst, mindenki beleérezhetett a szerepébe, milyen nehéz is egy irányba haladni?

A második napon a társaság Kiskőrös felé vette az irányt. Dr. Turán Csaba jegyző úr az előző napon a várost a víkendezőknek bemutatta, ami sokak érdeklődését felkeltette a város iránt.

A Garden csoport üdítőitaljait sokan ismerik, a 2.3 milliárd forintos árbevétellel dolgozó családi vállalkozás a mezőgazdasági termelés, hűtőházi tevékenység és feldolgozás terén látványos eredményeket ér el. A közel 130 főt foglalkoztató céget a tulajdonosok Dulai János vezérigazgató és nővére Dulai Ágnes ügyvezető mutatták be. A legkorszerűbb elvek szerint működő üvegházban a több méteres paradicsom „erdőben” minden érdeklődő képet kaphatott a XXI. század mezőgazdaságáról.

Az ipari hagyományokkal kevésbé rendelkező városban hozta létre legnagyobb üzemét a német Eckerle cég. A németországi, romániai, kinai és mexikói üzemek mellet a magyarországi gyár adja a termelés mintegy 40 %-át, mondta el Hubina Péter igazgató. Jellemzően gépjárművek számára készítenek elektronikus alkatrészeket, valamint egyedi igények szerinti berendezéseket. A szombati nap ellenére minden munkahelyen folyt a termelés, a megszólitott dolgozók mindegyike büszke volt, hogy ennél a cégnél dolgozik és verseny van a szombati munkáért, hiszen a 100 %-os pótlék anyagilag nagyon vonzó.

Kiskörös a mai napon a városalapítókra emlékezett. Óriási forgatag volt a városban, árusokkal, kulturális programokkal. Ebben a helyzetben külön megtisztelő, hogy Domonyi László polgármester úr személyesen kalauzolta a víkendezőket és mutatta be a belváros látnivalóit. Az átalakított belváros kulturált sétáló tereit, a „Petőfi ösvényt”, amely a költő városi emlékeit összeköti, de megcsodáltuk a talajvízszint-mérő üvegszobrot és egy csoportkép erejéig megörökítettük a város kemencéjét is.

Az utcákon is a mai napon nagy sütés főzés folyt, a helyi specialitás a káposzta sok-sok változata és a „szaladgálós” rétes. Mindkettőt kipróbáltuk. Az ízek mellé a hagyományőrző népdalkör szolgáltatott hangulatot, bár minden tag túl van a hetedik X-en, ekkora vidámságot és jókedvet rég tapasztaltunk.

A kiskőrösiek ma nagyon vidám és sikeres arcukat mutatták számunkra. Őszinte tisztelettel ápolják a Petőfi kultuszt, büszkék szülöttükre, de a modern kor számos eredménye is jelen van a városban. Talán nem véletlen, hogy Ők készítették el először a SMART City koncepciójukat.

Sok sikert Kiskőrös!

_MG_9624_ok

A Területfejlesztők XIV. Víkendjét „jelképesen” egyesületi elnökünk bezárta, találkozunk 2018. május 11-én a XV. Víkenden.

Előadások:

Tipold Ferenc – A területfejlesztés aktuális kérdései – letöltés

Dr. Nemes Nagy József – A területfejlesztés tudományos és képzési támasztékai – letöltés

Dr. Szabó Pál és Oláh Miklós – A területi tőke és hazai dimenziói – letöltés